Te hogyan haladsz legjobban a tanulásban? Nekem sokat adott, hogy tudatosítottam, érdemes 4 kerékkel haladni a tanulás útján.
2024-ben a HRPOWER rovatában írtam arról, milyen fontos mind a 4 kerék ahhoz, hogy eredményesek legyünk a tanulásban. Az utazásnál, amikor beszállsz egy autóba, tudod, hová szeretnél eljutni. Így van ez a tanulással is. Ha tudod merre mész, akkor jó irányba fognak vinni a kerekek. A fenti ábrát Heikki Toivanen könyvében a 30. oldalon találod. A grafikát Sengnirane Chounramany tervezte újra. A könyvben olvashatsz arról, hogy az első két kerék – a tanulási szerződés és az elmélet – az időtartamot és a gyorsaságot is megmutatja. Míg a hátsó kettő – a párbeszéd és a gyakorlat – a ritmust. Például azt, hogy milyen gyakran beszélgess a csapatod tagjaival.
TANULÁSI SZERZŐDÉS
Az első kerekek között, a személyes tanulási szerződésedben te határozod meg, mit akarsz tanulni. 5 kérdésen, Cunningham (1999) önmenedzselt tanuláshoz készített kérdésein keresztül adhatsz figyelmet magadnak. Én ezzel a kerékkel szeretem kezdeni az utazást. Coachként az a tapasztalatom, hogy ez a kerék nem kap elég figyelmet, így akár rossz irányba is haladhatunk. Korábban én nem használtam annyira tudatosan, mint most teszem. Az önreflexiónak, különösen írásos formában, korábban nem adtam elég időt. Az különösen tetszik, amikor a csapattagok egymással is megosztják a saját szerződésüket. Ennek több előnye is van. Többek között az egyén részéről még nagyobb lesz az elköteleződés, hiszen másokkal is megosztotta merre tart. Az is hozzáadott értéke a megosztásnak, hogy lehet van a kollégák között olyan, akivel hasonló célokat tűztünk ki, így tudjuk egymást inspirálni, tanuló társak lehetünk. Vagy például, ha tudom ki, mire szerződött, tudjuk egymásnak jelezni, ha olyan lehetőségekkel találkozunk, ami hasznos lehet számára, valamint a célja felé vezető konstruktív visszajelzéseket is adhatunk.
ELMÉLET
Amikor a tanulásról beszélünk, szerintem leggyakrabban az elmélet jut eszünkbe. Milyen iskolába, szakra jártunk, milyen könyvekből, milyen elméletet tanultunk. Az elméleti tudás tartalmazza mind azt az ismeretet, amit eddig az emberiség jegyez. Jó, hogy van honnan elindulnunk, megismerni elődjeink, szakembereink világlátását. Az elméletből kiválasztjuk, mit tanulunk, mit fogunk használni, formálni, tovább gondolni. Heikki azt ajánlja, olvass olyan könyveket vagy hallgass olyan hangoskönyveket, amelyek támogatják a cselekedeteidet. Ne terheld magad olvasással, csak azt olvasd, amire szükséged van. Ha elkezded, és kínlódás, akkor az a könyv most nem rád vár. Érdemes jegyzetet készíteni, összegezni arról, mit adott a könyv, leírni mit lehet a gyakorlatban kipróbálni az olvasottakból. Mások ebből az összegzéséből is tanulhatnak, vagy kedvet kaphatnak az adott könyv olvasásához. Nekem a Bridge Booklist évente megújuló listája rezonál erre a „kerékre”. A 21. század sok új lehetőséget ad az elméleti kerék forgatásához, például ott vannak a hangoskönyvek és a Podcastok is.
TESZEM ÉS MEGÉRTEM
A gyakorlaton keresztüli tanulást nagyon nem kell magyarázni. Megosztom egy ide illő személyes élményemet. Elméletben, könyvekből tanultam, milyen fontos, hogy egy szervezetnek legyen víziója, missziója, határozza meg az alapértékeit. Igazán akkor értettem meg ezt az elméletet, amikor nagyon vonzott a vízió, amiért egy csapatban dolgoztunk, mégis el kellett engednem a projektet, mert az alapértékeimmel ütköztek a szervezet értékei, és azt éreztem, hogy bár nagyon vonz a küldetés, nagyon sok energiám felemészti az értékek ütközése. A saját „teszem és megértem” élményem világossá tette az elméletet.
DIALÓGUS
A tanulási szerződéshez hasonlóan az a tapasztalatom, hogy ezzel a kerékkel is sok munkánk van még. Partanen ehhez a kerékhez William Isaacs Dialogue: The Art of Thinking Together című könyvét ajánlja. Életének 10 legjobb könyve között említi. William Isaacs, a dialógus tanulmányozásának mestere szerint a vezetők és az alkalmazottak, a polgárok és a választott tisztségviselők, valamint a nemzet és a nemzet közötti problémák gyakran abból erednek, hogy nem képesek sikeres párbeszédet folytatni. Szerinte gátoljuk magunkat abban, hogy őszinte beszélgetők és jó hallgatók legyünk. Beszélünk, amikor kérdeznünk kellene. Feltételezéseinkből kiindulva beszélünk, merev gondolataink vannak, így nem jól figyelünk. A dialógus feltételezi a mélyen őrzött meggyőződéseink változtatására való nyitottságunkat. Így az új lehetőségek felfedezését.
Én sokat köszönhetek ennek a négy keréknek. Jól haladok velük életutamon. Talán kedvet kaptál, kedves olvasó ránézni arra, milyen hozzáadott értéke lehet egy-egy keréknek a saját utadon. Ha ehhez jól jönne egy coaching beszélgetés is, keress bátran. Örömmel dolgozok veled.
