Miért hiszem, hogy a coaching az egyik megoldás ahhoz, hogy minél többen legyünk jó életre vállalkozók? Több évtized alatt jutottam el ehhez a felismeréshez.
Szerető, nagy család vesz körül születésem óta. Apai ágról kaptam a falunak, a földnek a szeretetét, a természettől tanulást, anyai ágról a város, a könyvek világának varázsát. Mind a két nagymamám élete közel áll hozzám, versengenek, melyik kapjon éppen teret a falu, vagy a város. Amit mindkettőjüktől egyformán kaptam, az a kreativitás, az otthonteremtés szűkebb és tágabb környezetünkben is.
Agrármérnökként végeztem így a rendszerben gondolkodás számomra azt jelenti, hogy mi emberek elsősorban élőlények vagyunk, apró részei a természetnek, így mindig az életet kell szem előtt tartanunk. A tágabb otthonunk a természet egészségének éltetése élteti a mi egészségünket is.
Az első tudatos lépésem a coaching világa felé PhD munkámnak köszönhetem. Kutatásom a vidékfejlesztésen belül az agrárkörnyezetgazdálkodást állította középpontba. Az intézményi környezet feltérképezése hozta azt a felismerést, hogy a helyi gazdaság fejlesztésének kulcsai az ott élő emberek. Így került 2006-tól az érdeklődésem középpontjába a humán és a társadalmi tőke fejlesztése. Hogyan lehet fejleszteni az együttműködés kultúráját? Mit tehetek ezért egyetemi oktatóként?
Ez a kérdés vezetett el 2011-ben a Finnországból indult Team Academy, csapatvállalkozó képzéshez, ahol a fiatalok csapatban, valós vállalkozások alapításán keresztül tanulják a vállalkozói létet. A képzők képzésén kiderült, hogy ebben a képzésben az oktatók elsősorban team coachként vannak jelen. Sorsfordító élmény volt számomra megtapasztalni, hogyan lehet coachként a felelősséget a fiataloknál tartani, ráébreszteni őket belső értékeikre, szerepeikre, fejleszteni a cselekvő állampolgárrá válást. Így választottam a coachingot hivatásomnak, ebben a szakmában találtam meg a választ a kérdéseimre.
Ez még csak az egyik felismerésem volt arról, milyen hozzáadott értéke van a coachingnak. A szakma folyamatos gyakorlása, tanulása, „négy kerekén utazás„, valamint kíváncsiságom további eredményeket hozott.
A következő sorsfordító élményem egy könyvhöz és az erre épülő tréninghez kötődik. Covey önfejlesztő kézikönyve, „A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása” hozta ezt az élményt. Azt értettem meg, hogy az önfejlesztés az első lépés az egészséges együttműködés felé. Amikor önazonos, cselekvő, független felnőttekké válunk, megértjük a kölcsönös létezést, hogy egy rendszer részei vagyunk. (Az Inner Development Goals nemzetközi összefogás is erre hívja fel a figyelmet.) Fontos figyelni, hogyan kommunikálunk egymással, megtanuljunk dialógust folytatni, győztes-győztes megoldásokban gondolkodni és szinergiát teremteni a bennünk lakozó értékek mentén.
Mivel a coach szakmában az önismereti munka egy alap, azt látom, hogy a coachok körében hamarabb megjelenik az „öko-gondolkodásmód”,. A szocializált, majd önirányító tudatosság után, hamarabb jutunk el az öntranszformáló tudatossághoz. Tegyi Enikő és Scheiszler Tamás workshopjáról idézve, hamarabb érkezünk oda, ahol az „univerzális jóság, a félelem nélküli élet” kap teret.
Ez az út adja a hitem, hogy a coaching választ ad az előttünk álló kihívásokra. Azért hoztuk létre a Debreceni Coachok Egyesületét, azért kapcsolódtunk a Magyarországi Coach-szervezetek Szövetségéhez, hogy a szakma minél szélesebb teret kapjon, fejlődjön és a coach-szemlélet minél hamarabb legyen része mindenki életének. 2024-ben a Debrecen Podcast társműsoraként elindítottuk podcast beszélgetéseinket, hogy ezzel is közelebb hozzuk a szakmát az érdeklődők számára.
Elnökként örülök, hogy az egyesületnek olyan aktívak a tagjai, hogy 2025 májusában egy teljes hónapon keresztül zajló eseménysorozatot szerveznek azért, hogy minél többen megtapasztalják milyen értéket teremt számukra a coaching. Alkalmat teremtenek arra, hogy aki szeretne szerezzen saját élményt, együtt dolgozhasson szakemberekkel.
